2015-re Angliában a felhőalapú rendszerek bevezetése meg fog duplázódni és kb. 200.000 brit állást köszönhetnek majd a szigetország lakói a felhőnek 2011 és 2015 között. Mi is már számos posztunkban utaltunk arra, hogy ez a felhő dolog olyan “Ez van srácok!” jellegű, tehát lehet ellene küzdeni, de egyszer úgyis mindenki felhőalapú rendszereket fog használni, legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. A CIO-knak is el kell fogadniuk azt, hogy a cloud itt van és valószínűleg marad is. Hogyan kezdjék? – A cloudtech összegyűjtött néhány tippet a problémával szembesülő CIO-knak, attól függetlenül, hogy a változást maguk idézték-e elő, vagy a felsővezetés kezdeményezett.
1. Értem egyáltalán, hogy mi az a felhő és milyen hatása lehet a vállalkozásra?
Ahogy egyre több cég vezet be felhőalapú szolgáltatásokat, úgy növekszik a technológia körüli felhajtás is annak előnyeiről stb. De valóban értjük-e, hogy a saját vállalkozásunkra specifikálva milyen előnyei/hátrányai (mert azért lássuk be ezzel is számolni kell) lehetnek az átállásnak? Hogy ne érjenek meglepetések ássuk bele magunkat rendesen a témába, vizsgáljunk meg minden lehetőséget abból a szempontból, hogyan javíthatják a vállalati működést a különböző megoldások, ne csak szimplán döntsünk pl. kell-e a felhő vagy sem. A megfelelő döntés meghozásához mélyrehatóan kell tanulmányozni a vállalatot. A vezetés bevonásával azonosítsuk cégünk üzleti szükségleteit, a hosszú és rövidtávú célokat, valamint határozzuk meg a felhővel szemben támasztott követelményeket, elvárásokat.
2. Teljesen őszinte vagyok azzal kapcsolatban mennyibe is kerül a vállalati IT osztály?
Nem mondok újat azzal, hogy a cégek nagy részénél (nem csak Magyarországon) ott karcsúsítják a költségvetést, ahol csak lehet, ami nem csak a fizetések stagnálásával vagy a beruházások befagyasztásával jár, hanem sokszor bizony – hogy szépen fejezzem ki magam – a humán erőforrás optimalizálásával is. Ez alól sajnos az IT osztály sem kivétel, ezért a CIO-k feltehetik maguknak a kérdéseket:
- El tudnánk-e hatékonyabban költeni a rendelkezésünkre álló forrásokat?
- Képes-e a vállalati IT úgy infrastruktúrát üzemeltetni, mint a dedikált szolgáltatók?
A válasz valószínűleg az, hogy nem. Akkor viszont miért ül 5 fő egy átlagos KKV IT osztályán, ahol legalább két ember a saját infrastruktúra szupportjáért felel, ami valószínűleg nem a legjobb kihasználási módja sem az emberi erőforrásnak, sem a költségvetésnek?
A humán tőke egy vállalat legfontosabb eszköze, de legnagyobb befektetése is. Ha ennek a költségét csökkenteni lehet azzal, hogy a vállalatot a felhőbe költöztetjük, akkor miért nem akarja ezt a CIO megtenni a vállalatért?
A költségvetést jobban el tudná osztani a saját osztályán belül, lehetővé téve, hogy a csapata valóban a fő üzleti célokra koncentrálhasson.
Elég jól körvonalaztam az érveimet a vezetés felé a felhő bevezetésével kapcsolatban?
Persze érthető a CIO aggodalma is. Sok esetben féltve csapata és saját állását az informatikai vezetők minden technikai rizsát és okot bevetnek főnöküknél, hogy miért ne váltson a cég felhőre. Azonban pénz beszél, ha kiderül, hogy a cloud konkrétan milliókat tudna megspórolni a cégnek (mérettől függően persze)….
Az első két pontban felvázoltak alapján megértve azt, hogy a cloud, hogyan tudná (költség)hatékonyabbá tenni a vállalatot és felmérve, hogy az on-premise infrastruktúrán alapuló IT osztály mennyibe is kerül valójában a vállalatnak a CIO-nak kutya kötelessége tájékoztatni a felsővezetést arról, hogy mennyit tudnának megtakarítani a felhőbe költözéssel és körvonalazza azokat az érveket, amiért a felhőbe költözés lenne a legideálisabb megoldás a cég számára, HA AZ A LEGIDEÁLISABB MEGOLDÁS. A lényeg, hogy elfogulatlanul és nyitottan kezeljék ezt a helyzetet a cég érdekeit szem előtt tartva.
Az IT osztály valóban a lehető legjobb módon védi a vállalkozást?
A CIO-k egyik legfontosabb feladata a vállalkozásban folyamatosan felgyülemlő adatok védelme, ami – pl. egy bank esetében – a hitelesség forrása lehet. Ebből a szempontból a felhőre váltás előtt két külön területet kell megvizsgálni
- Az on-premise infrastruktúra által biztosított adatbiztonsági szint
- Van-e iInformatikai katasztrófaelhárítási terv (IKeT) működésben?
Az adatbiztonság mindig is legfőbb aggodalma lesz a vállalatoknak, elvégre egy biztonsági rés szabadalmak, ötletek ellopását vagy éppen a bizalmas vevői adatok nyilvánosságra kerülését eredményezheti. Bármelyiknek végzetes következménye lehet a vállalatra nézve.
Hány vállalat tudná azonban lelkiismeretfurdalás nélkül azt mondani, hogy a bizalmas adatok nagyobb biztonságban vannak a cégen belül felépített infrastruktúrában, mint kihelyezve egy szolgáltatónál, aki ISO 27001:2005 tanúsítvánnyal rendelkezik? A két megoldás szimplán összehasonlíthatatlan.
Másrészről az IKeT ontossága és értéke sem lebecsülendő. Az IKeT nélkül nagyjából elbúcsúzhatunk az adatainktól pl. egy szerverszobai tűz esetén, mely akár a vállalat megszűnését, vagy legalábbis mindenképpen részvényesi értékének és hírnevének csorbulását vonná maga után.
Az IKeT megvalósítása sokkal egyszerűbb és olcsóbb egy felhőalapú megoldás esetén, miközben egy on-premise rendszer sokszor nem tud finanszírpzni egy másodlagos infrastruktúrát, eszköztárat és felszerelést, hogy egy másolat oldalt futtassanak a katasztrófa elhárítás végett.